PORTFÓLIÓ – Sipos Laura

PERFEKCIONIZMUS PROJEKT ÉS KUTATÁS

A perfekcionizmus témája iránti elkötelezettségemet a személyes érdeklődés mellett a másoknak való segítés is adja. Annak érdekében, hogy minél többen találkozzanak a témával és ha esetlegesen magukra ismernek, akkor lehetőségük legyen a fejlődésre, ismeretterjesztési projektbe kezdtem. A „benough” projekt keretein belül cikkek és posztok segítségével teszem közérthetővé a komplex személyiségjegyről való tudnivalókat. Úgy érzem ezáltal nem csak saját magam, de a társadalom számára is valódi értéket tudok teremteni. A jövőben célom, hogy több módon is tudjak segíteni azoknak, akiknek igényük van rá.

“Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra, hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. Ez elérhető, a tökéletesség eleve reménytelen. Sok minden zsúfolódik össze egy emberben: „sugár és salak”, ettől ember.“
Popper Péter

Szakdolgozat (2021): A perfekcionizmus vizsgálata általános és munkahelyi környezetben

Tökéletesség, perfekció, teljesség. Mindenkinek mást jelent. Megalkuvás nélkül a
tökéletesre törekedni, kihozni magunkból a lehető legtöbbet, még akkor is arrébb rakni a képet
a prezentációban, ha mindenki másnak már megfelel. A perfekcionizmus sok embernek
pejoratív, negatív kifejezés, így nem szívesen vallja be, talán magának sem, hogy ő is az.
Számomra a perfekcionizmus egy kihívás, egy lehetőség. Kihívás, mert kialakulása a
gyermekkorhoz köthető, így jól megszokott mechanizmusainkat kell azonosítani. Meg kell
tanulni, hogy a “sugár” mellett ott a “salak” is, és talán pont ez az, ami emberivé, különlegessé
tesz minket, ezáltal leszünk valódi önmagunk. Ez gyakran társulhat negatív érzésekkel, amik
tudatos kezelése nem könnyű feladat. Azonban ez egyben lehetőség is, mert képes vagyok
kihozni magamból a legtöbbet, és az “egészségtelen” törekvéseim átfordítása által, ezek
önmagam motivátoraként szolgálhatnak. A perfekcionizmus egy komplex személyiségjegy,
aminek létezik pozitív és negatív megnyilvánulása is a perfekcionizmus fajtájától/irányától és
mértékétől függően. A személyes, önmagunk felé irányuló dimenzió mellett rendkívül fontos a
szociális dimenzió. Mit várok önmagamtól? Mit várok másoktól? Vajon mások, mit várnak
tőlem? Mindezek drasztikusan megjelennek a magánéletünkön túl a munkahelyünkön is. Egyre
több szerepünk van, semmiből sem akarunk kimaradni (FOMO  fear of missing out effektus)
és mindenhol tökéletesen akarunk teljesíteni. Mindezek túlterheltséghez, bizonytalansághoz,
korai kiégéshez vezethetnek, ami az egyén mellett a szervezet számára is negatív
következményekkel járhat.